HAZAI TERMÉSZETVÉDELEM - Ismerethiányok

HAZAI TERMÉSZETVÉDELEM - Ismerethiányok http://www.termeszetor-tarsasag.eoldal.hu/ ISMERETHIÁNYOS SZAKMAI KOMMUNIKÁCIÓ A természetvédelemmel összefüggésben sok hibás információt terjeszt a tömegkommunikáció és a mindennapi nyelvi érintkezés egyaránt. Lássunk jó néhány alapvető problémát, amelyek természetvédelmi alapismereti hiányosságokról árulkodnak, és együtt hibahalmazt képezhetnek. Részben tájékozatlanságból, részben pongyolaságból vagy rövidítési szándékkal &bdquo;nemzeti park igazgatóság” helyett gyakran &bdquo;nemzeti park”-ot mondanak vagy írnak, ami helytelen, félrevezető. A nemzeti park (NP) az egyik védett természeti területi alapkategória, a nemzeti park igazgatóság (NPI) pedig a működési területén levő nemzeti parkról elnevezett állami természetvédelmi területi szerv. Tíz nemzeti park igazgatóságunk van, amelyek együttes működési területe lefedi az ország teljes területét, míg a tíz nemzeti park összes területe az ország területének kerekítve 5 %-a. A nemzeti park tehát védett földrajzi terület, a nemzeti park igazgatóság pedig szervezet, állami szerv, jogi személy, működési területtel, azon belül nemzeti parkkal. A helytelenség időnként szarvashibaként bukkan fel a sajtóban is például olyan információval, amely szerint a nemzeti parknak tájvédelmi körzete van. A védett természeti területi alapkategóriák a nemzeti park (NP), a tájvédelmi körzet (TK), a természetvédelmi terület (TT) és a természeti emlék (TE), amelyek mellérendeltek, és átfedésben sem lehetnek. <img src="https://mek.oszk.hu/22400/22462/html/www.termeszetor.hu/wp-content/uploads/2013/08/vedettkateg21.jpg" style="height: 350px; width: 550px; float: left;" />Gyakorta jelentkezik a médiában is egy további helytelenség, amikor a természetvédelmi területet alkalmazzák gyűjtőmegnevezésként, tehát természetvédelmi terület alatt értik például a nemzeti parkot is. Téves a megközelítés! A védett természeti területek (NP, TK, TT, TE) gyűjtőfogalma logikusan és a jog szerint is a védett természeti terület, nem pedig a természetvédelmi terület, ami csak egy a több közül. Egy tipikus példa a Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP) esete, amelyen a természetvédelmi őrökkel kapcsolatban a következő kérdést olvastuk: &bdquo;Tudta, hogy Magyarországon nem a Nemzeti Parkok, hanem a Nemzeti Park Igazgatóságok alkalmazzák a természetvédelmi őröket?” A helyesírási hibák a legkevesebb (a nemzeti park és a nemzeti park igazgatóság megnevezések így nem tulajdonnevek), hanem alapvetően a tartalommal van a fő probléma, mert az a szarvashibán is túltevő ostobaság. A nemzeti park egyike a védett természeti területi kategóriáknak, és nem képes alkalmazni személyeket ugyanúgy, mint ahogy például a szőlő sem alkalmaz hegyőrt, az erdő sem alkalmaz erdészt, a mező vagy a kukoricás sem alkalmaz mezőőrt, vagy a halastó sem halőrt. A hegyőrt a hegyközség, az erdészt az erdőgazdálkodó, a mezőőrt az önkormányzat, a hivatásos halőrt például a halgazdálkodásra jogosult, a természetvédelmi őrt pedig a természetvédelmi kezelő nemzeti park igazgatóság alkalmazza. Természetes személy, munkavállaló alkalmazására munkaadó szervezet, jogi személy jogosult, földrajzi terület arra képtelen. A továbbiakban a NPP ismertető szövegének vége megállapítja, hogy a természetvédelmi őr a természetvédelmi területek védelmével foglalkozik, kihagyva a nemzeti parkot is (amelyből kiindul a kérdésben), a védett természeti értékekről nem is szólva. Ilyen zavaros és helytelen információkat adnak közre az ifjúság és más olvasók felé a világhálón pályaorientációs céllal. Hasonló nevezéktani probléma az is, amikor a nemzeti park igazgatóság (NPI) helyett a nemzeti park igazgatósága megnevezést alkalmazzák. A NPI nem a nemzeti park igazgatósága, hanem az adott nemzeti parkról elnevezett kormányzati szerv, amelynek a működési területén tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, nem védett terület ugyanúgy van, mint nemzeti park. A NPI a védett természeti területek és értékek természetvédelmi kezelője, védett természeti értékek (védett növények, védett állatok, barlang stb.) pedig védett természeti területen kívül is léteznek. Arról nem is szólva, hogy a kiemelt oltalom alatt nem álló (nem védett) természetre (természeti területekre és értékekre) az általános védelem vonatkozik, amellyel kapcsolatban is számos feladata van a tíz nemzeti park igazgatóságnak. Gyakori hiba az &bdquo;eszmei érték” megnevezés alkalmazása a természetvédelem szakterületén. Tipikus példa a Wikipédia*, ahol a többszöri jelzésünk ellenére is ezt a helytelen megnevezést szerepeltették, de hasonló a helyzet más internetes oldalakkal is, például Országalbum, Növényhatározó, Sulinet. A kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló fajok között a faj veszélyeztetettsége és a védelem jogi súlya szerint a faj egyedének pénzben kifejezett értékével teszünk különbséget, ami egy kivétellel 5.000 Ft/egyed értéktől 1.000.000 Ft/egyed értékig terjed. A helyes megnevezés a vonatkozó jogszabályok alapján: pénzben kifejezett érték vagy természetvédelmi érték. A (védett) természeti érték és a (védett) természeti terület mellérendelt fogalmak, nem ritkán alkalmazzák azonban a (védett) természeti értéket gyűjtőfogalomként, ami helytelenség. Még nagyobb hiba, amikor egyik déli nagyvárosunkban évtizedek óta nemcsak értéknek nevezve jelenik meg a terület a természetvédelmi hatósági táblán, hanem helyi jelentőségű védett természeti értéket kiáltanak ki a táblákon önkormányzati rendelettel megalapozva. Természeti érték védetté nyilvánítására önkormányzatnak nincs hatásköre. Végül nem ritkán még mindig előfordul a "szigorúan védett" jelző a kommunikációban. Valaha több évtizede megszűnt a természetvédelmi jogban ez a megjelölés, 1997 óta helyesen: fokozottan védett. A fokozottan védett fajok pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100.000 Ft/egyed értékkel kezdődik. Lehetne még folytatni a sorokat a faj vagy fajta, a példány, egyed vagy darab, a természetvédelem vagy környezetvédelem kérdésével, és más nevezéktani (nómenklatúra) és fogalmi problémákkal a természetvédelmi oktatás gyakorlatában, sőt az államigazgatásban is. Csattanóként szolgálhat a Klíma- és természetvédelmi akcióterv, ami helyesen: Klíma- és környezetvédelmi akcióterv. *Megjegyzés: 2020 májusában Társaságunk értesítette az &bdquo;eszmei érték” problémájáról az <a abp="865" href="mailto:info-hu@wikimedia.org">info-hu@wikimedia.org</a> e-mail címet, amelynek alapján megtörtént az ezres nagyságrendű hibás megnevezés javítása a szerkesztők részéről, köszönet érte. Az Index.hu azonban még 2020 nyárutón is helytelen irányba jelez az eszmeiség ügyében.  2019-2020 © Dr. Temesi Géza MINEK NEVEZZÜK? – beszélgetések keretében elhangzott gondolatok (karcolat) Emberi ostobaság, tudatlanság, butaság − sajnos egyik sem ritka a társadalmi élet különböző területein, a gyakori tájékozatlanságról és időnként a rosszindulatról nem is beszélve. Az ostoba nehéz felfogású személyt jelent, akit hiába tanítunk [obtusus (= tompa), stupeo (= bamba) latin szavak összevonásából származik a szó)]. A tudatlanság tudáshiányt, nemtudást jelent, a butaság pedig ragaszkodást a nemtudáshoz vagy a téveszmékhez, ésszerűtlen viselkedést, nehéz felfogást. Közelíthetünk az értelem, az értelmi képesség, a tanultság, az intelligencia felől is, de inkább példákon érdemes konkretizálni a &bdquo;minek nevezzük?” problémakört. ►Amikor az ostoba nyáron kiül az üzletek, gyümölcsárusok, buszmegálló és szobor melletti, egyébként panelkörnyezetben kialakított terecskén levő padra, és mintegy példát akarva mutatni látványosan eteti a városi galambokat kiflikkel. Ha rászólnak, mások is védik azzal, hogy aki nem ezt teszi, az irigy, hisz a galamboknak is élni, enni kell. És nincs egyedül a negatív aktivitással, távoli buszmegállóban a padon várakozó is kifliztető példát mutat az utazóknak. ►Amikor a panelban az emeleti erkély is galambetetésre van kialakítva, az épület alatt levő járda melletti útszéli parkolóban álló autó pedig rövid idő alatt nehezen tisztíthatóvá válik az ürüléklepeltől. Hasonlóan néznek ki a műemlékek az alattuk is a tubicájukat, a városi galambokat etető ostobák miatt. ►Amikor a panellakás ablakán vagy erkélyén levő redőnysínbe párzási időszakban befészkelődő denevért egyszerűen agyoncsapják. Neki nincs joga az élethez, a védettségéről pedig a tudatlanok még nem hallottak. Ők a városi galambokat óvják a nyári éhhaláltól közterületen, a hasonszőrű közösségüknek is példát szolgáltatva. ►Amikor az erdőn és mezőn gyógynövényt, gombát, vadgyümölcsöt gyűjtögető életmódot folytatók abban a hitben élnek, hogy Isten adományát aratják maguknak, vagy korakelésük és ügyességük eredménye a talált természeti érték. A lopás vagy a jogtalan elsajátítás eszükbe sem jut, az erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása még kevésbé. Génjeik áthatva az ősközösséggel, vagy inkább a szocialista-közös eszmei örökséggel. ►Amikor az ostobák, a mára – jövőre nem gondolva, lerakják hulladékukat az út- meg a bokrosszélen vagy erdőszegélyen, a csikkezésükről úton-útfélen és a lakóhelyükön nem is szólva. ►Amikor a sisakos motorjával száz decibelt ereget a légtérbe városban és közúton, a természetben pedig az élőhelyet és a természet értékeit tiporja – pusztítja, sőt még az erdei patakot is quad abroncsaival tapossa. ►Amikor hajléktalanoknak kénytelen otthont nyújtani a természet: ahova az ember így beteszi a lábát, ott vége a természet rendjének és tisztaságának, fokozott a tűzveszély is, és a fertő. ►Amikor civil szervezet egymást sem értő  tudatlan tagjai az általuk önösen vélelmezett, az egyesületi szerepkört érintő jog mások általi követését követelik, ők viszont nem csak megsértik, hanem nem ritkán ösztönnel kijátszani is igyekeznek hatályos jogszabályokat. ►Amikor az önmagát híresnek-nevesnek kikiáltó karrier-blogger-kertész-wiki a vakond védettségét vakon a külső természetre korlátozva híreszteli, kertekben a pusztítására is osztogat tanácsokat, védettségéhez pedig eszmei értéket rendel, annak összegét is 2.000 Ft-ra csökkentve a 25.000 Ft/egyed természetvédelmi értékről; a fa, a fafaj és a fafajta fogalmakat pedig amúgy rendesen kevergeti − mindezzel a kertekből kikiáltó alapismereti hiányosságokról árulkodva. Hosszan folytathatók volnának még a hasonló gondolatok. A tájékozatlanság pedig nem mentség, a jogszabályok nem ismerete nem mentesít a felelősség alól. S végül a rosszindulat mindent tetézhet. Időnként ihletként hatnak az efféle károsító kortársak, és tevékenységükkel, viselkedésükkel publikálásra motiválók. Kelt 2018 - 2020     Mon, 12 Dec 2022 13:56:13 +0100 Tue, 29 Nov 2022 14:34:09 +0100