HAZAI TERMÉSZETVÉDELEM

HAZAI TERMÉSZETVÉDELEM - Inváziók http://www.termeszetor-tarsasag.eoldal.hu/ BIOLÓGIAI INVÁZIÓK - inváziós lista Az invázió tömeges elözönlést jelent. A vadon élő élővilágban az intenzíven terjedő, az őshonos fajokat kiszorító, élőhelyüket elfoglaló idegenhonos fajokat inváziós vagy invazív fajoknak, magyar szóval özönfajoknak nevezzük. Nyelvtudományi álláspont szerint mind az invazív, mind az inváziós szóhasználat helyes, a természetvédelem terén az inváziós jelző honosodott meg. Élővilágunk nagy fajszámai, a Föld növekvő népességszáma, az emberi beavatkozások, a kereskedelem és a turizmus, valamint az ezekkel is összefüggő éghajlatváltozás miatt léteznek inváziós jelenségek, inváziós fajok. A természetes élőhelyek egyik legveszélyesebb tényezője a szándékos betelepítés, a véletlen behurcolás vagy más ok miatti invázió, a gyorsszaporodású inváziós fajok terjedése. Az invázió a globális és a helyi biodiverzitás csökkenésének, az őshonos fajok kiszorulásának, kihalásának az egyik fő oka. Nincsenek éles határok ugyanakkor az idegenhonos nem inváziós és inváziós fajok között. Lehetséges az idegenhonos fajok beépülése az őshonos fajok környezetébe és a tápláléklánc részévé válásuk. Az inváziós fajok fekete listába, a potenciálisan inváziós fajok szürke listába, a nem inváziós idegenhonos fajok pedig fehér listába sorolandók. Van néhány inváziós tulajdonságú őshonos faj is. Különösen a védett természeti területeken jelenthetnek súlyos problémát az egyébként országosan növekvő számú idegenhonos és inváziós fajok közvetlen és közvetett negatív hatásukkal a biosokféleségre. Jogszabályok Az inváziós fajok problémakörét az alábbiakban nevesített uniós és hazai jogszabályok szabályozzák. Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről A Bizottság (EU) 2016/1141 végrehajtási rendelete (2016. július 13.) az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jegyzékének elfogadásáról Az uniós jegyzéket bővítő végrehajtási rendeletek: A Bizottság (EU) 2017/1263 végrehajtási rendelete (12 fajjal bővült a jegyzék) és A Bizottság (EU) 2019/1262 végrehajtási rendelete (17 fajjal bővült a jegyzék) 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, 8., 9., 10., 77/A. és 85/A. § 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről, 1. melléklet 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról, 8. melléklet II. rész A 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet kijelöli az 1143/2014/EU rendelet szerinti feladatokat ellátó számtalan szervet, megállapítja az idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatban kiszabott inváziós bírság mértékét (10.000 - 20.000.000 Ft), az inváziós szakkérdéssel kapcsolatos szabályokat, a kedvtelésből tartott idegenhonos inváziós fajok példányainak bejelentő és információs rendszerét, valamint a befogadó létesítmény kijelölésének szabályait.   Magyarországon természetvédelmi, erdészeti, halgazdálkodási és különböző más források információit összesítve természeti környezetben különböző gyakoriságokkal az alábbi idegenhonos inváziós állat- és növényfajok telepedtek meg. A valóság ennél valószínűleg kedvezőtlenebb, az uniós jegyzékünk* viszont fele ennyi fajt sem tartalmaz. Madárfajok: kanadai lúd - vadászható apróvad, nílusi lúd* - vadászható apróvad, szent (egyiptomi) íbisz.   Emlősfajok: keleti szürkemókus, mosómedve* - egész évben vadászható apróvad, nutria* (hódpatkány, prémes állat), nyestkutya* - egész évben vadászható apróvad, pézsmapocok* - egész évben vadászható apróvad, szikaszarvas - egész évben vadászható nagyvad.   Halfajok - az inváziós halfajok korlátozás nélkül foghatók: amurgéb*, busa, ezüstkárász, fekete törpeharcsa, törpeharcsa - nagy mennyiségben fogott hal, kínai razbóra*, naphal*. A vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok összes száma mintegy félszáz.   Hüllők (teknősfajok): ékszerteknős*.   Puhatestűek: spanyol csupaszcsiga (meztelencsiga), amuri kagyló, kvagga kagyló, vándorkagyló.   Rákfajok (tízlábú rákok): amerikai jelzőrák*, amerikai cifrarák* - lásd a képen, gyapjasollós rák  kaliforniai vörösrák*, kínai gyapjasollósrák*, virginiai márványrák*, vörös mocsárrák. <img abp="1048" alt="cifrarak.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/246/cifrarak.jpg" style="border-width: 1px; border-style: solid; margin: 3px 6px; width: 515px; height: 300px;" />CIFRARÁK - a letális rákpestis tünetmentes hordozója, táplálékkonkurens, ivartalanul is szaporodik.   Rovarfajok: amerikai szőlőkabóca, ázsiai lódarázs - a háziméh legnagyobb ellensége, ázsiai márványospoloska, burgonyabogár (kolorádóbogár), gyapottok-bagolylepke, harlekinkatica (ázsiai katicabogár) - több színváltozattal (forma), ázsiai tigrisszúnyog (napszúnyog) - vírusokat, betegségeket terjeszt, tölgy-csipkéspoloska, zöld vándorpoloska. Idegenhonos rovarfajaink száma több mint 100. <img abp="1123" alt="20210221_144344-7.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/275/20210221_144344-7.jpg" style="border-width: 1px; border-style: solid; margin: 3px 6px; width: 515px; height: 369px;" />ZÖLD VÁNDORPOLOSKA - téli alak, áttelelés esetén megváltozik a színük (fotó: Pécs, 2021. február 20.) <img abp="1129" alt="20210313_152718-4.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/282/20210313_152718-4.jpg" style="border-width: 1px; border-style: solid; margin: 3px 6px; width: 515px; height: 415px;" /> HARLEKINKATICA - szárnyalásra készülőben (fotó: Pécs, 2021. március 13.)   Vízi növények: átellenes rucaöröm*, cingár átokhínár*, felemáslevelű süllőhínár*, structoll-süllőhínár*, hévízi gázló* - lásd a képen, karolinai tündérhínár*, kanadai átokhínár,  közönséges vízijácint*, mexikói vízibojt*, nagyvirágú tóalma*, nagy fodrosátokhínár*, sárga tóalma*. <img abp="1255" alt="20210202_070950.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/254/20210202_070950.jpg" style="border-width: 1px; border-style: solid; margin: 3px 6px; width: 515px; height: 367px;" /> HÉVÍZI GÁZLÓ - évelő, gyors növekedésű, vegetatívan is szaporodó, a hideget rosszul tűrő vízi növény   Lágyszárú növények: amerikai alkörmös - mérgező, kínai alkörmös - mérgező, bíbor nebáncsvirág*, betyárkóró, csicsóka - napraforgó-rokon növény, egynyári seprence, japán komló*, japánkeserűfű-fajok, kaukázusi medvetalp* -  mérgező, kanadai aranyvessző, magas aranyvessző,  óriáskeserűfű fajok, parlagi rézgyom, közönséges selyemkóró* (vaddohány) - mérgező, süntök,  (ürömlevelű) parlagfű - &bdquo;parlagfű allergiát” is okoz, szosznovszkij-medvetalp*.   Fásszárú növények: amerikai kőris, aszályfa* (mirigyes) bálványfa*, cserjés gyalogakác (ámorakác), fehér akác - hungaricum, erdeink 24 %-a, fűzakácia*, illatos császárfa, keskenylevelű ezüstfa, kései meggy, kínai faggyúfa*, nyugati ostorfa, tövises lepényfa (gledícsia, Krisztus-tövis), zöld (kőrislevelű) juhar. <img abp="1480" alt="balvanyfa.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/248/balvanyfa.jpg" style="border-width: 1px; border-style: solid; margin: 3px 6px; width: 515px; height: 385px;" />BÁLVÁNYFA - gyors szaporodású és növekedésű, gyökérről is jól sarjadzó, összetett nagy levélzetű inváziós fafaj (fotó: Limp Tibor) Az emberi beavatkozások miatti invázióra példaként szolgálhatnak a hobbiállattartás idegenhonos állatai és a kertészet által telepített idegenhonos növények, amelyek invázióssá válhatnak. Előbbire konkrét példa a hüllők közül a fentiekben és az uniós jegyzékben is szereplő ékszerteknős. <img abp="1492" alt="20210202_065103.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/253/20210202_065103.jpg" style="border-width: 1px; border-style: solid; margin: 5px 6px; width: 125px; height: 155px; float: left;" />Idegenhonos városi díszfánk a képeken látható bugás csörgőfa, amelyet egyes országokban inváziósnak tekintenek. Jól tűri a szennyezett városi levegőt, szélben csörgő tokterméséről kapta magyar növénynevét. Kertészeti idegenhonos növény az ecetszömörce (fa vagy cserje) is, amely egyrészt dísznövény, másrészt főleg a levelek magas cserzőanyag (tannin) tartalma miatt ültetvényszerű termesztése is előfordul. Gyökérsarjakkal könnyen terjed, inváziós határeset. <img abp="1498" alt="csorgofa--2-.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/252/csorgofa--2-.jpg" style="border-width: 1px; border-style: solid; margin: 3px 6px; width: 515px; height: 340px;" />Lásd még: <a abp="1506" href="https://termeszetvedelmikezeles.hu/novenyek?cat1=7&cat2=32&lang=hun">https://termeszetvedelmikezeles.hu/novenyek?cat1=7&cat2=32&lang=hun</a> 2021. február © Dr. Temesi Géza     Mon, 12 Dec 2022 13:56:13 +0100 Tue, 29 Nov 2022 14:34:09 +0100